Részegek vagyunk (mi)
részben
vagy egészben
egy rész ege alatt
én a versektől
ő a sertől lett egészen
s most
szomorúbb az este
mint bárhol
vagy valaha...
s míg én a kapaszkodót
keres(t)em
ő csak kapaszkodott
a lakás másik végében
odabent a vécében
- ez így nem mehet tovább,
állj! - ordítok rá
hiszen nem is látja talán
már
totális a homály
és hogy mennyire
ki tudja ezt
találgatni lehet csupán
egy ilyen
egy ilyen
(máj)foltos éjszakán
csak (v)érzem...
mi végzett
velünk
itt
és újra
az éjszaka
törtrésze alatt
de többet
serről, versről
s erről az egészről
nem tudok mondani
csak mai énem nézi
s kétkedőn kérdi
egykori önmagamtól
mikor
az ezüstös keretben
tükörképem
meglátom
- hitted volna?
- hát nem,
soha,
soha,
soha!