Soha

Részegek vagyunk (mi)

részben

vagy egészben

egy rész ege alatt

én a versektől

ő a sertől lett egészen

s most

szomorúbb az este

mint bárhol
vagy valaha...

s míg én a kapaszkodót

keres(t)em

ő csak kapaszkodott

a lakás másik végében

odabent a vécében

- ez így nem mehet tovább,

állj! - ordítok rá

hiszen nem is látja talán

már 
totális a homály

és hogy mennyire

ki tudja ezt 
találgatni lehet csupán

egy ilyen
             egy ilyen
(máj)foltos éjszakán

csak (v)érzem...

mi végzett 
                velünk 
                          itt 
                              és újra

az éjszaka

törtrésze alatt

de többet

serről, versről

s erről az egészről

nem tudok mondani

csak mai énem nézi 
s kétkedőn kérdi

egykori önmagamtól
mikor 
az ezüstös keretben
tükörképem 
meglátom

- hitted volna?

- hát nem,

               soha,

                       soha, 

                               soha!