Vi(s)sz(hangzik) minden

Simon Alena: Vi(s)sz(hangzik) minden

ajtók

remények

utak

futnak

menekülnek

előlem

előttem

előre

távolodom

távolodnak

nincs kiút?

- bár

tudod

ezt

úgysem

hiszem el -

úttalan

utamon

távolabbról

látom csak

tisztán

igazán

igen

már

érkeznek is

visznek ők

az újabb

körök!

török!

rontok.

omlok...............

zokogok...........

    rohanok........

robotolok!

- szebb volna

talán

már

holnap

mindent

áthúzva

találnunk

magunkat

meglátnunk

reszketést

szeretkezésbe

fojtva

omlani

bomlani

Rád borulni

botladozva

engedni

létem

lényegét

hagy olvadjon

Benned

a léteddel

és reggel

melletted

ébredni fel

érezni

és megérteni

mi mindent

tettél

velem -

álom

álmom

álmod

álmunk?

a valóság

tudod

- tudom én is -

elragad

újra

és újra

kifordít

rám

Rád

ránk

ordít

ahogy

kifeszít

elvakít

eltaszít

elveszít

miközben

az emlék

meg

feléd

fordít

vajon

délibábot

láttam

ahogy

jártam?

az emlék

messziről is

látszik

még

nagyon

s játszik

még

velem

Veled

velünk?

még

még

nem elég

mert

még ég

még

perzsel

felperzsel

vigyázz (rám)

nehogy

elégjek

velem

elégne

emléked

elég

legyen

hát

elég

legyen

már!

nézd

inkább

ahogy

felettünk

az ég kék

és

oly' szép

- vágyam

vágyad

vágyunk?

vágyom

egyszer

a padon

emléked

ott hagynom

mert itt vagy

2012.